Júliusi tervezgetés | Avagy ami úgyse fog összejönni

Az általam félsikernek elkönyvelt június után nagy lelkesedéssel és még nagyobb reménnyel vágok bele a nyár közepébe, vagyis a júliusba. Hirtelen felindulásból csináltam egy listát, amire felpakoltam minden eltervezett olvasásomat, filmnézésemet stb. és úgy gondoltam ezt megosztom a blogomon is. Nem nagyon szeretnék rendszeres bejegyzés típust csinálni ebből. Viszont így egyszeri alkalomnak meg miért ne csinálnám meg. Úgyhogy jöjjön az én kis júliusi tervezetem, amiből 100%, hogy nem fogok tudni mindent elvégezni, de próbálkozni biztos fogok.

I.) 12 elolvasandó könyv

1.) Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Fülszöveg:

Dosztojevszkij emberbarátsága nem filantrópia, állásfoglalása nem elfordulás a küzdéstől. Dosztojevszkij egészen, ízig-vérig társadalomhoz forduló művész, ez élteti túl a maga korán, s ez viszi közel megrendítő művét, a Bűn és bűnhődést a ma emberéhez.

Ez a regény a mély ellentmondásokkal küzdő s meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Nyilván ez a körülmény magyarázza, hogy világszerte a Bűn és bűnhődés lett életműve legismertebb darabja. 

A páratlan lélekábrázolás, az emberi jellemek szuggesztív erejű rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri kompozíció, a kapitalista nagy város sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szorongatóan hiteles képe az írásművészet halhatatlan alkotásai közé emeli ezt a művet. A „detektívregényből” így lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzregénye.

*

A világirodalom egyik, hanem a leghíresebb műve, amit igazán illene már elolvasnom, ugyanis a fél világ rajong érte és a fél oktatási rendszer tömi a diákok szájába. Már év elején elterveztem az olvasást, s már akkor is nyár közepére ütemeztem be. 

2.) John Green: Teknősök végtelen sora

Fülszöveg:

A tizenhat éves Azát sosem hozta igazán lázba a szökevény milliomos, Russel Pickett utáni nyomozás, de miután százezer dolláros pénzjutalom forog kockán, legjobb és legvakmerőbb barátnőjével, Daisyvel buzgón kutatni kezd utána. Együtt próbálják megtalálni az utat először is Pickett fiához, Davishez. 

Aza minden erejével igyekszik. Próbál jó gyerek, jó barát, jó tanuló és még jó detektív is lenni, miközben sötét belső gondolatai spirálként tekerednek köré. 

John Green, az Alaszka nyomában, a Katherine a köbön, a Csillagainkban a hiba, és Papírvárosok díjnyertes szerzőjének várva várt új könyve kíméletlen őszinteséggel meséli el Aza történetét. 

A Teknősök végtelen sora ragyogó regény szerelemről, akaraterőről és egy élethosszig tartó barátságról.

*

John Green új regénye az egyik legjobban felkapott könyv a környezetemben és gondolom ezzel nem vagyok egyedül. A kötet már itt ül a polcomon és várja hogy végre elolvassam.

3.) Christopher Paolini: Eragon

Fülszöveg:

2003 ​őszén a New York Times sikerlistáján nagy szenzációt keltve az élre tört egy amerikai kamasz fiú fantasyregénye, amelyért azóta versengenek a világ könyvkiadói, és már készül a filmváltozata is, mégpedig részben Magyarországon, jövő nyárra ígérik a bemutatót. 

Miről szól a regény? Az árván maradt, apjáról mit sem tudó Eragont nagybátyja neveli egy eldugott faluban. A tizenöt éves fiú (éppen ennyi volt a szerző is, amikor elkezdte írni a könyvet) egy éjszaka, vadászat közben tükörsimára csiszolt, rejtélyes kék követ talál, amely utóbb sárkánytojásnak bizonyul, és egy kék sárkány kel ki belőle. Ezzel Eragon élete egy csapásra megváltozik. Mint a sárkány gazdája, a Lovasok rendjébe emelkedik. A legendás Sárkánylovasok előző nemzedéke elpusztult a gonosz és rettentő mágusi hatalommal bíró Galbatorix király elleni harcban. Most az egyszerű falusi sihederre hárul a feladat, hogy megszabadítsa országát a kegyetlen zsarnokságtól. Segítője Saphira, a nőnemű sárkány, akivel gondolatátvitel útján kommunikál, és Brom, a rejtélyes öregember, a múlt titkainak tudója, aki a varázsláshoz is ért. Hosszú út áll előtte, tele izgalmakkal és felfedezésekkel – egy olyan világban, amelyet Tolkien könyveiből ismerhetünk, de amely friss életre támad, új vonásokkal gyarapodik, és egy szeretni való fiatal hőssel ajándékoz meg bennünket a kitűnő kamasz, Christopher Paolini könyvében.

*

Ez a könyv már vagy négy éve ül olvasatlanul a polcomon és szegényt illene már végig lapoznom. A fantasy olvasós kihívásomhoz most amúgy is jól jön. 

4.) Tarryn Fisher: F*ck Love – Kapd be, szerelem!

Fülszöveg:

Helena Conway szerelmes lesz. Akaratlanul. Észrevétlenül.

De nem véletlenül. Kit Isley pontosan az ő ellentéte – rejtélyes, fékezhetetlen és a legkevésbé sem óvatos. Mindez akár remekül is alakulhatna…

Ha nem Helena legjobb barátnőjével találkozgatna. Helena kénytelen dacolni a szívével, helyesen cselekedni, és másokra is gondolni.

Egészen addig, amíg fittyet nem hány az egészre.

Tarryn Fisher, New York Times sikerkönyves szerző lehet, hogy vagányabb nálad, de ezt nem dörgöli az orrod alá. Az első diplomáját a Roxfort Varázsló és Boszorkányképző Szakiskolában szerezte. Az emberi természet nagy tisztelője, egy hús és vér gonosz, mégpedig a Mardekár házból. A szíve sötét, de az olvasóit azért kedveli. Jelenleg Washingtonban él fiával és lányával.

Az év legizgalmasabb regénye a női útkeresésről és a szerelemről.

*

A John Green kötet mellett ez még az a felkapott mű, amiről valahogy mindenki ódákat zeng és bár óvakodok a KMK-s romantikus regényektől, időnként adok egynek esélyt. Megjegyzem pozitív csalódásban is volt már részem az ilyen olvasásoknál, remélem ez is az lesz.

5.) Terry Pratchett: Mort 

Fülszöveg: 

A Halál előbb-utóbb mindenkiért eljön a Korongvilágon. És Mortért egy olyan ajánlattal jön el, amelyet a fiatalember nem utasíthat vissza. (Szó szerint nem utasíthatja vissza, mert a meghalás nem feltétele az alkunak). Igazából egy meglehetősen jó ajánlatról van szó. Mortnak a Halál inasaként ingyen szállás és ellátás jár. Használhatja a céges lovat. És egyáltalán nem kell majd szabadságot kivennie a családtagok temetésére. De az ifjú Mort az egyértelmű előnyök ellenére szép lassan felfedezi, hogy komoly hátulütői is vannak annak, ha az ember a Kaszásnak dolgozik… mert a tökéletes állás könnyen az ember szerelmi életének gyilkosává válhat.

*

Pratchettet mindenki szereti és én is szeretnék megismerkedni a Korongvilággal, ezért még könyvfesztiválon szereztem be ezt a kötetet. Majd meglátjuk. 

6.) Katona József: Bánk bán

Fülszöveg: 

Nem túlságosan gazdag drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő csúcsa a Bánk bán. A történelmi dráma számos kérdést és problémát vet föl: a nemzeti gondoktól a magánéletig. Nem véletlen, hogy sikeres színre kerülése, tehát 1848 óta minden kor talált benne a leginkább jelenhez szólót. Úgy tűnik föl, másfél évszázad távolából, e halhatatlan remekmű legfőbb kérdése erkölcsi: van-e joga a törvényre fölesküdöttnek megszegni a törvényt? Ráadásul úgy, hogy a törvény megszegése egy emberi élet kioltását is magában hordozza! A jellegzetes magyar történelmi szituáció a 13. században egyetemes érvényű kérdést vet föl: a körülmények és a tett morális összefüggését.

*

Konkrétan mindenki utálja ezt a nagy magyar drámát körülöttem. És amire legjobban kíváncsi vagyok, hogy mégis miért? 

7.) Vámos Miklós: Szitakötő

Fülszöveg: 

Kedves Barátaim – Levél Vámos Miklóstól 

Állítólag csak annak szólhatnak egy életre a barátságai, aki idejekorán meghal. Valóban? Engem – személyes érintettség okán – régóta izgat a kérdés. A szitakötő a barátság és a nemzedék regénye. 

Kérdés, mire jutott a múlt század közepén (1950, plusz-mínusz valamennyi) született generáció. Nyolc főhősöm (és néhány „kültag") a keményvonalas szocializmus éveiben volt gyerek. A puhább diktatúrában kamasz és ifjú felnőtt. Életük közepét találta telibe a rendszerváltozás. Már a (fapados) magyar kapitalizmusban is éltek huszonkét évet. Mire elég hat évtized? Mit értünk el, s miről maradtunk le? Mit tanultunk, s miből nem? Mit felejtettünk el, s mi vésődött belénk örökre? (Ha ugyan létezik olyasmi, hogy "örökre”.) Számba vehető a várható jövő is.

Sok a szitakötő-zizegés ebben a regényben. És, az egyik szereplő szavait idézve: sok a férfisírás. De nem több, mint a közös nevetés.

*

Csak hogy végre megismerhessem Vámost, akit a kortárs magyar könyveket olvasók tábora nagyon, de nagyon szeret.  

8.) Szabó Márton István: Másodlagos kötések 

Fülszöveg: 

Szabó Márton István takarékosan bánik a költészet eszközeivel. A hétköznapok nyelvének leheletnyi elmozdításával teremt erőteljes lírai jelenlétet. Az így felszabadult szavak között új összefüggések burjánzanak, és a csöndes, nyugodt dikció többet mond el egy kapcsolat végéről, utazásról és gyermekkorról, az elmúlás korai előérzetéről, emlékezés és felejtés dialektikájáról, mint amennyi egyébként szavakkal kifejezhető volna. 

Szabó Márton István 1993-ban született Budapesten. Szigetszentmiklóson és Kispesten nőtt fel, jelenleg a Józsefvárosban él. 2011 óta publikál, verseit többek között a Holmi, a Tiszatáj, a Mozgó Világ és a Hévíz közölte. A Slam Poetry Budapest és a József Attila Kör tagja. Szakmája szerint ruhatervező és stylist, az Ódudai Egyetem formatervező mérnök szakos hallgatója. Jelmeztervező, filmmel és színházzal foglalkozik. 

Ez az első könyve.

*

Mert tudom, hogy nem fogom kibírni verses kötet nélkül és mert végre beszereztem ezt a picike kötetet, amivel már régóta szemezek.

9.) Szabó Magda: Katalin utca 

Fülszöveg: 

„A Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép: emlékeinkben életünknek – helyszíneivel, rokonainkkal, barátainkkal együtt – rögzült szakasza, amelyet ha tehetnénk, ahogy a videofelvételen lehetséges, annyiszor játszanánk, élnénk meg újra, ahányszor csak menekülni szeretnénk a jelenbõl abba a boldogító irrealitásba, ami rég szétfoszlott már, csak éppen feledhetetlen. Mindenkinek megvan a maga Katalin utcája, olykor álmodik is vele, és ha felébred, csalódottan és nyugtalanul szomorú. Ebben a könyvben azt szerettem volna megírni, hogy csak az találhatja meg visszakívánt Katalin utcáját, aki nem vétett ellene. Az író most beavatja az olvasót titkába: õ milyennek képzeli el a halál utáni életet, a túlvilágot, az élõk és holtak érintkezését és folyton változó viszonylatait, s megpróbálja körbevilágítani az etikai több mint faux pas-t, amikor szándékosan, olykor szándéktalanul, de vétkezünk. Három családot költöztettem a Katalin utcába, egy fogorvost feleségével, lányával, egy pedagógust, Irén és Blanka nevû gyerekeivel és egy õrnagyot, akinek fia van, Bálint. A három ház szomszédos, talaj tekintetében azonos egység, s a lakók barátok. Az olvasó majd látni fogja, hogyan szövõdnek és kuszálódnak össze a szoros egymás mellett élés szálai a családok életében, ki hogy viselkeódik válságos pillanatokban, s miután a regény végére elkészül az egyenleg, el is falazza a visszatérés akár álombeli lehetõségét is attól, aki nem érdemli meg: azontúl soha nem mehetnek végig a régi kövezeten, annál kevésbé, hiszen az elsõ világháború utáni környezetváltozások magát a helyszínt is megváltoztatták. Az író szívbõl reméli, aki ezt a könyvet végigolvassa, megérti érvelését, bármilyen bizarr is, azt is, hogy az elvesztett háború után új Katalin utcák létesülnek mások számára, de ezek a mások voltaképpen azonosak azokkal, akik valaha gyermekként viháncoltak vagy könnyeiket törölgették a három kertben. Csak a személyek fordulnak meg tengelyük körül, ebben a regényben, ahol a holtak úgy járnak-kelnek, mint az élõk, az olvasónak meg kell éreznie, nincs valódi halál, csak visszatérés valamibe, ahonnan egy idõre kiszálltunk és hogy az apostolnak, aki olyan megindítóan prédikált a szeretetrõl, bizony, igaza van. Az író egyik legkedvesebb gyermekét teszi le az olvasó elé, mint az ókor római polgárai, ha felemelték a csecsemõt, magukénak ismerték el. Most elindulnak a rejtelmes utca lakói, s az író az olvasótól is azt kéri: hozza haza Blankát. Mindenkit, aki helyettünk lakol addig sosem ismert paraméterek közt azért, mert elkövette helyettünk mindazt, amit mi nem mertünk, mert ahhoz is gyávák voltunk, hogy vállaljuk önmagunk negatív állóképét.”

*

A Múzeumok éjszakája során részt vettem egy Szabó Magda tárlatvezetésen, ami annyira meghozta a kedvemet a Szabó Magda olvasáshoz, hogy legszívesebben már most kezembe kapnám ezt a regényt.  

10.) Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok

Fülszöveg: (helyett leírás)

Egy fizikusokról szóló dráma természetszerűleg képtelenség. A dráma a fizika tartalmi kérdéseiről nem szólhat, csupán a hatásáról. A fizika tartalmi kérdése a fizikusok ügye. A fizika hatása: mindannyiunk ügye. Közös ügyeinket csak együttesen oldhatjuk meg. A közös ügyek egyéni megoldására minden kísérlet hiábavaló. – írja Friedrich Dürrenmatt 1962-ben megjelent komédiája befejezéseként. Egyben hangsúlyozza, hogy „egy történetet akkor gondolunk végig következetesen, ha a lehetőségek közül a legrosszabb következik be. Ez a lehetőség szerinti legrosszabb fordulat sohasem látható előre. Véletlenül következik be. A drámaíró művészete nem más, mint, hogy ezt a véletlent a lehető leghatásosabban juttassa érvényre a cselekményben.” Ez a valóságában „fekete” komédia, égető, lényegi kérdéseket jár körül. Tanulságos szórakozásként mindenféleképp szükséges mai mindennapjainkban is. 

*

A fizikusok tökéletes példája azon drámáknak, melyekről senki sem beszél, de mindenki szeret. Szeretném én is szeretni, ezért sokat várok a drámától.

11.) Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála

Fülszöveg:  

„Nem szabad úgy élni ahogy élünk!” Lev Tolsztojnak a tizenkilencedik századi próza nagy összefoglalójának három, egymástól sokban különböző művét találja az olvasó ebben a kötetben, de az írások lényege egyformán ez a súlyos ítélet és felhívás – ítélet az egykorú polgári-földesúri világ hazug erkölcsei felett s ugyanakkor felhívás, amely nem veszítheti el erényét soha: minden kor emberét önvizsgálatra, a tiszta, boldog élet kutatására kényszeríti. Az Ivan Iljics halála Tolsztoj legtökéletesebb remekei közül való; ez az a mű, amelyben egyetlen felesleges szó, mozzanat vagy epizód sincs, itt a legelső mondattól kezdve minden a végső kifejlést építi: a halálával szemben álló ember tragikus felismerését, hogy „nem úgy élt, ahogy kellett volna”, noha az elmúló élet köznapi fogalmak szerint sikeresnek és boldognak lenne tekinthető. A Kreutzer szonáta a leghíresebb, ugyanakkor a legtöbbet vitatott Tolsztoj írások egyike, hősét Iljics Ivanéval lényegében azonos felismerésre tragédiával befejeződő házassága vezeti – logikus, de rendkívül végletes következtetései azóta is izgalomban tartják az olvasónemzedékeket. A Bál után klasszikus tömörségű és szépségű novella, ifjú hősét kegyetlen élmény döbbenti arra, hogy szakítani kell illúzióival, amelyek egy csillogó felületű, de valójában cinikus és durva lelkű világhoz fűzik.

*

Ha már volt Dosztojevszkij, akkor legyen egy Tolsztoj is. Mindenképp valami rövidebbel akartam kezdeni és ez amúgy is része az irodalom tananyagnak.

12.) Robert Jordan: A nagy hajtóvadászat

Fülszöveg: 

Hosszú évszázadokon át meséltek az utazó mutatványosok Valere elveszett kürtjéről, a legendás Kürtről, ami egy napon életre kelti majd a Korok hőseit. Nos, a Kürtöt megtalálták – ámde hamarosan sötét erők kezére kerül, a Shadar Logoth-i tőrrel együtt, amitől Rand al'Thor barátjának, Matnek az élete függ. Visszaszerzésük sziszifuszi feladata Rand fiatal vállait nyomja. Ugyanis e küldetés folytatásával teljesítheti csak be megjósolt végzetét, amit ugyanakor valójában kétségbeesetten szeretne elkerülni. De Valere kürtjének visszaszerzése csak az első állomása Rand hosszú, felfedezésekkel és meglepetésekkel teli utazásának…

*

És a könyv, amit nem tudom milyen hirtelen ötlettől vezérelve, de felpakoltam ide, dacára annak hogy még az első kötetet sem fejeztem be. Ha valami nagyon nem fog beleférni, akkor az valószínűleg ez lesz.

II.) 20 megnézendő film

Nem akarok mindegyik filmhez külön gépelni, ezért csak annyit írnék, hogy van itt aktuális premier, megkésett oscar film, régebbi művész film, klasszikus magyar stb. stb. stb... És a Terminátor sorozat első három része, mert bármekkora szégyen kijelenteni, de sose láttam egyiket se...

1.) Nem vagyok sorozatgyilkos (2018)

Leírás:

John Wayne Cleavernek hívnak. 15 éves vagyok, és a hullák a hobbim. A terapeutám szerint szociopata vagyok. De nem vagyok sorozatgyilkos. – John veszélyes, és ezt ő is tudja magáról. Megszállottan érdeklődik a sorozatgyilkosok iránt, de nem szeretne hozzájuk hasonlóvá válni. Pedig óriási a kísértés. Mivel gyerekkora óta a családja által üzemeltetett halottasházban segédkezik, hozzászokott a holttestek látványához és meg is kedvelte őket. Azok legalább az élőktől eltérően nem kérnek számon rajta minduntalan emberi érzéseket. Amikor egy brutális sorozatgyilkos elkezdi áldozatait szedni a kisvárosban, kénytelen felülírni a maga számára alkotott szabályokat, amelyekkel eddig kordában tartotta a benne lakozó sötétséget. Nyomozni kezd a tettes után, akiről egyre inkább az a benyomása: emberfeletti képességekkel bír.

2.) A Hangya és a Darázs (2018)

Leírás:

Scott Lang megpróbálja megtalálni a békés egyensúlyt a szuperhős státusz és az apaság között, azonban Hope van Dyne és Dr. Hank Pym egy sürgető új küldetéssel áll elő számára, ezúttal azonban Darázzsal az oldalán kell megvívnia a harcot, mely során mindkettejük múltjának eltemetett titkai is napvilágot látnak. 

3.) Fantomszál (2017)

Leírás:

A csillogó 50-es években, a háború utáni Londonban Reynold Woodcock, a híres szabó és nővére, Cyril a brit divatvilág központi figurái: ők öltöztetik a királyi családot, a filmsztárokat, az örökösnőket, a felső tízezer tagjait, az első bálozókat és a rutinos dámákat a Woodcock Ház sajátos stílusában. Nők jönnek és mennek Woodcock életében, akik ihletet és társaságot biztosítanak a megrögzött agglegénynek, míg össze nem találkozik egy fiatal, magabiztos nővel, Almával, aki hamarosan az élete állandó részévé válik, mint múzsa és szerető. Reynold eddig pontosan megtervezett és mintaszerűre szabott életét szép lassan szétzilálja a szerelem…

4.) Egy szent szarvas meggyilkolása (2017)

Leírás:

Steve, a karizmatikus sebész életében váratlanul feltűnik egy tinédzser. A fiú kezdetben megmagyarázhatatlan barátkozása, valamint érdeklődése az orvoslás iránt hamarosan értelmet nyer. A tinédzser ismerteti bosszújának tervét, melynek része a fiú anyja és a sebész férfi. Steve és családja élete fenekestül fordul fel a mind félelmetesebb fenyegetés és egyre intenzívebb pszichológiai terror hatására.

5.) Sosem voltál itt (2017)

Leírás:

Joe háborús veterán, és egykori FBI-ügynök. Karrierje során olyan dolgokat látott és tett, amik lényegében tönkretették az életét. Amikor épp nem az öngyilkosság gondolata marcangolja, különböző megbízásoknak tesz eleget, otthonról megszökött, eltűnt vagy emberkereskedők kezére jutott lányokat szabadít ki. Egy napon azonban olyan megbízást kap, mely sokkal veszélyesebb, mint bármi, amivel eddig szembe kellett néznie. 

6.) A mások élete (2006)

Leírás:

Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére. 

7.) Kukoricasziget (2014)

Leírás:

Az Inguri folyó természetes határt képez Grúzia és a vitatott státuszú Abházia között. Tavasszal termékeny földet hoz magával a Kaukázusból a síkságokra, sok kis szigetet teremtve útközben a folyómederben, senkiföldjének számító apró földdarabokat. A történet kezdetén egy idős abház parasztember veti meg a lábát az egyik szigeten. Kunyhót épít tizenéves lányunokájával, és felszántják a földet, hogy kukoricát termesszenek rajta. Ahogyan a kukorica megérik, a lány pedig lassanként nővé cseperedik, a férfi kényszerűen szembesül az élet elkerülhetetlen körforgásával.

8.) A rakparton (1954)

Leírás:

A színhely a New York-i kikötő: Terry, az egykori ökölvívó, sötét üzelmekbe fog Friendly szakszervezeti vezetővel, és akaratlanul belekeveredik egy dokkmunkás megölésébe. A kikötőnegyedben igen aktívan működő Barry páter és Terry szerelme, Edie segítségével Terrynek sikerül kiszabadulnia a szakszervezeti maffia karmaiból.

9.) A vihar kapujában (1950)

Leírás:

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. „A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját.” (Berkes Ildikó)

10.) Akira (1988)

Leírás:

Évtizedek teltek el a Harmadik Világháború kitörése és a Tokiót romba döntő hatalmas robbanás óta. 2019-re a várost újjáépítették, de Neo Tokió gengszterek, terroristák, vallási fanatikusok és motoros bandák polgárháborúk dúlta városa lett. Egy ilyen banda, a Kapszulák vezetője a 16 éves Kaneda is. Csapatának legfiatalabb tagja Tetsuo, akit a többi bandatag állandóan ugrat. A fiú ezért folyton bizonyítani akarja bátorságát, s egy ilyen alkalommal fegyveresek fogságába kerül, akik egy laborba szállítják, ahol mindenféle vizsgálatnak vetik alá. Amikor kiengedik, Tetsuo megváltozik: agresszív lesz, fájdalmai és szörnyű látomásai vannak. Rájön, hogy újfajta képességekre tett szert, egyetlen kézmozdulattal könnyedén tud embereket ölni. S mindez valamiképpen kapcsolatban áll a misztériummal, amit Akirának hívnak. A mérföldkövet jelentő manga ugyancsak meghatározó jelentőségű anime változata forradalmi ötleteivel és képi elemeivel rémisztő „cyberpunk” látomást mutat be a jövőről.

11.) A tizedes meg a többiek (1965)

Leírás:

A II. világháború utolsó heteiben Molnár tizedes a zászlóalj gránátokba rejtett zsoldjával a maga részéről befejezettnek nyilvánítja a háborút. Egy, a pikírt inasra, Albertra bízott kastélyban talál menedéket, ahol már több sorstársa bujkál. Itt átveszi a parancsnokságot és kiosztja a feladatokat mindenkinek, a különféle lehetőségeket számbavéve. Ha kell, honvédek és átveszik a nyilasok által elfogott Szíjjártó munkaszolgálatost,ha kell szovjet katonát mentenek meg. Életveszélyes kalandok, bámulatos helyzetek, hiába kerülik a németeket és a szovjeteket is. 

12.) A martfűi rém (2016)

Leírás:

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Martfűn történt a szocialista Magyarország egyik legsúlyosabb gyilkosságsorozata, amely mindmáig a magyar igazságszolgáltatás nagy tévedésének számít. Összesen hét nő esett áldozatul a martfűi rémként emlegetett gyilkos 1957-ben kezdődött tízéves ámokfutásának, közülük ketten élték túl a vele való találkozást, egy esetet pedig nem sikerült rábizonyítani a később Kovács Péterként azonosított tettesre.

13.) Jules és Jim (1962)

Leírás:

A Jules és Jimet sokan a legjobb Truffaut-filmnek tartják. A film 1912 körül kezdődik, s 1933-34-ben fejeződik be, tehát több mint húsz évet ölel fel. Jules osztrák, Jim francia, elválaszthatatlan barátok megismerkednek Catherine-nal, kinek mosolya a szoboréra emlékeztet, s mindketten beleszeretnek. Együtt töltik hármasban az idejüket, míg Jules és Catherine szorosabb kapcsolatba nem kerülnek. 

14.) A vizsga (2009)

Leírás:

Zajlanak egy óriáscég felvételi vizsgái. Már csak nyolcan maradtak. Végső tesztként összezárják őket egy ablaktalan szobába, és lefektetik a versenybenmaradás szabályait, így a legfontosabbat is, hogy nem szabad elhagyni a szobát, mert az kizárással jár.

15.) A törzs (2014)

Leírás:

Amikor beköltözik egy siket-némák számára fenntartott bentlakásos iskolába, a tinédzser Szergejnek a szokásos beilleszkedési problémáknál jóval keményebb kihívással kell szembenéznie. A beavatási szertartásokon túljutva méltónak találják arra, hogy az iskola bandavezére védőszárnyai alá vegye.Vesztegetés, rablás, prostitúció – Szergej újdonsült barátai az üzlet és élvezet, a serdülőkor és felnőttség határmezsgyéjén mozognak. A fiú szédületes gyorsasággal emelkedik fel a ranglétrán. Futtató lesz belőle, de mindent kockára tesz azzal, hogy beleszeret az egyik „pártfogoltjába” és ezzel tragikus események egész sorát indítja el.

16.) Szenvedély (1969)

Leírás:

A parasztházában visszavonultan élő Andreashoz beállít Anna, egy idegen nő, és telefonálni szeretne. Ottfelejti a táskáját, amiben Andreas egy levelet talál. Ebből kiderül, hogy Anna autóbalesetben elveszítette a férjét. A két ember hamarosan közel kerül egymáshoz, és Anna odaköltözik Andreashoz. Mindkettőjüknek számos titok lappang a múltjában, s amikor ezek a felszínre kerülnek, óriási feszültség támad közöttük ellehetetlenítve további együttélésüket. 

17.) A kiállhatatlan (2006)

Leírás:

A negyvenes éveiben járó Andreas egy különös városba érkezik és nincsenek emlékei arról, hogy hogyan és miért került oda. Kap egy lakást és munkahelyről is gondoskodnak számára. Nemsokára barátnője is lesz, akivel hamar összeköltöznek. A felszínen minden tökéletes, de Andreast mégis nyomasztja valami. A hideg üvegépületek, a szürke színek, az ízetlen ételek, a túlzottan udvarias kapcsolatok – mind természetellenesnek hatnak. Megpróbál elmenekülni a városból, de hamar rájön, hogy képtelenség megszabadulni onnan. Egy nap megismerkedik egy férfival, aki egy titkos rést rejteget pincéje falán. Andreas előtt megcsillan a remény a szabadulásra.

Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb alkotása a norvég Jens Lien filmje. A különös atmoszférájú fekete humorú film beszippantja a nézőt, nem utolsó sorban a főszereplő, Trond Fausa Aurvaag játékának köszönhetően.

18-19-20.) Terminátor 1-3.

Az első film leírása: 

2029: a mindentudó Skynet computer az emberi ellenállás utolsó bázisait akarja megtörni, miután szinte az egész emberiséget felszámolta. Skynet megtalálta a módját, hogy néhány harcosát, a tökéletes cyborgokat, azaz a Terminátorokat visszaküldje az időben, hogy megváltoztassa a történelem menetét. A történet arról a Terminátorról (Arnold Schwarzenegger) szól, akinek missziója a lázadók vezérének az anyját megölni 1984-ben, még fia születése előtt. Az ellenállók is visszaküldik az időben saját harcosukat, Kyle Reese-t (Michael Biehn), hogy védje meg az anyát, Sarah Connort (Linda Hamilton). A két fémakarat kegyetlenül összecsap. 

III.) 3 évadnyi sorozat megnézése

Melyhez az igazat megvallva még nincsenek konkrétumaim, de nagyon sok jelölt van. A Maffiózók első évada itt csücsül a polcomon. A Szolgálólány meséjét illene már megnéznem. Felkeltette az érdeklődésemet az Outlander és a The Man in the Hight Castle  is. Illetve haladnom kell a Westworld második és az Into the Badlands harmadik évadával is. Illetve ideje lenne belekezdeni néhány animébe, de ez nálam olyan öngyilkos vállalkozás, mert bár szeretem a műfajt, de nagyon ritka hogy megvan türelmem hozzá.  

IV.) Ami még lesz és számolnom kell vele (A +ok)

+.) Nyári Mondocon 
A jegyem megvan, a hangulat is kezd már formálódni, úgyhogy felkészültem a geek énem idei elmélyítésére is. 

+.) Európa Kiadó koncert 
Szintén megvan a jegy, a hangulatom az Európához szinte mindig ott van, ahol lennie kell, úgyhogy nincs probléma. Várom már nagyon.

+.) Bergman 100 - Évfordulós vetítések az Urániában
Nagyon kíváncsi vagyok erre az Urániában megrendezett vetítésre, de ha valami ki fog maradni a programok közül, akkor az ez lesz. Pedig szeretem Bergmant, de az időpont necces. 

+.) Egy hét Balaton
Mert már nagyon kellett egy hosszabb lélegzetű pihenés és felfrissülés. Ez a hét lesz az én könyvfalós időszakom, már előre érzem. 

Képek forrása: Google Képek