Premier előtt, lázban égve úgy döntöttem összegyűjtöm, hogy mit jelent számomra a GOT és, hogy miért tartom a 21. század egyik kiemelkedő teljesítményének.
5.) A fantasztikum lassú adagolása és a realizmus fenntartása.
A Trónok harca teljes mértékben átélhető és valósághű sorozat, miközben a képernyő közepén repül egy sárkány vagy éppen a holtak serege közelít felénk. Ez egy olyan erős pont, melyet egyetlen általam ismert fantasy sem tudott nyújtani az, hogy életszagú tud maradni a sorozat. Nem válik mesés hőstörténetté, mint a Gyűrűk ura, hanem finoman építi fel a maga fantasztikus oldalát és az is csupán szimbolikarendszert készít az egésznek, keretet adva a realisztikus szériának. Én mindig úgy fogtam fel, hogy a tűz és a jég a mágia két megjelenő pólusa, a dal pedig az ember és a kapocs közöttük.
4.) Az eddigi legbátrabb sorozat.
Ha egy karakternek menni kell, akkor menni fog és ennek nem állja útját a marketing és a reklám. Szereplők jönnek és mennek és ezzel nemhogy nem vesztett el egy rajongót se a széria, de csak növelte az érdeklődést a történet iránt.
3.) Párhuzamosan futó dramatikus történetek.
Régen A Keresztapa elmesélte egy ember történetét a sok kulcs kulcsfigura között. Most a Trónok harca elmeséli egy rakat ember történetét, s ezáltal mindegyikük kulcsfigurává változik. Együtt vagy egyedül, egymással vagy egymás ellen alakítják a történetet és formálják a körülöttük elterülő világot. Mindenkinek megvan a maga Hamletje vagy Íliásza, miközben megszületik a harc a trónért. Monodráma, Páros tragédia stb. komplett műfajok egyesülnek a szemünk előtt, mintha elolvasnánk öt regényt, hét színművet és hozzá köretként bele-bele lapoznánk egy világirodalom legszebb versei kötetbe.
2.) Koherens, alternatív történelem történet.
A valóságszaghoz hozzájár, hogy valós történelmi események, emberek, csaták és merényletek ihleték a történetet annyira, hogy néha már történelmi adaptációnak is lehet nevezni. A központi szálat a Rózsák háborúja adta, egy komplett dinasztiákat leigázó, pár éves, intenzív háború, amilyen a Trónok is. Igazi csemege keresni az utalásokat és az összefüggéseket a történelem egyes pontjaiból.
1.) A nagy képernyős élmény.
Én az az ember vagyok, aki szerint a mozi nem a mozgóképpel alkotott történet világa. A mozi véleményem szerint egy látvány élményt tud kínálni és bár ugyanúgy, sőt jóval nagyobb képernyőn tudod figyelni a filmet, de hiányzik valami... Az, hogy egy általad ismert és szeretett közösséggel együtt követheted nyomon a kedvencedet. Mindenkinek megvan a maga szerepe valaki mindent tud, valaki semmit, valaki sír, valaki nevet. Kerekebbé és gigantikusabbá tudjátok tenni az élményt egy jó környezetben. Hosszú utazás egy szűk nappaliban.
Teljesen egyetértek mindennel, amit itt leírtál, de ezeken kívül még két, számomra lenyűgöző elem van a sorozatban. Egyrészt a világ felépítése. Martin egy igazi zseni és néha apróbb részletekben rejlik az ő zsenialitásának kulcsa. (Ha mondjuk csak Hodor történetét nézzük: már a legeleje óta így hívják, tehát már akkor ki kellett gondolnia ezt a fordulatot, ami csak jóval később jelenik meg.) Másrészt a karakterek színessége is baromi jól van bemutatva. Nincsenek egyoldalú, ugyanolyan karakterek. Mindenki más, mindenkit más motivál és ennyi szereplőnél rettentő nehéz egymástól teljesen különböző embereket létrehozni.
VálaszTörlésKíváncsi vagyok, miket tartogat a hetedik évad! :)
Bizony, bizony :)
Törlés